Szegény blogom, nagyon elhanyagolom. Pedig rengeteg közlendőm volna, időm annál kevesebb.
Mindkét nagymamámnak gondozott virágoskertje volt, Anyukám is szerette a virágokat. Kint is, bent is sok volt belőlük. Tehát volt kitől örökölnöm a virágmániámat.
Sokáig nem adatott meg, hogy saját virágoskertem legyen, de albérletünk udvarát is csinosítgattam, gyűjtöttem benne a virágokat. A házunk még kész sem volt, az udvar egyik csücskébe ki is alakítottam egy kertecskét. Ez azóta kibővült, benépesült. Bár még most sem nyerte el a végleges formáját, hisz a tereprendezés még várat magára, de kora tavasztól késő őszig van, miben gyönyörködnöm. Szó szerint, mert amint megjelennek az első hajtások, naponta többször végigjárom, csodálom, gyomlálom, pótolom, cserélem, teszem-veszem kedvenceimet.
Ilyenkor tavasszal a legszebb, mikor nyílnak sorra a hagymások. Persze meg is örökítem őket, s meg is mutatom!
A krókuszok az elsők:
A törpeíriszek hamarosan követik őket. Sárga is volt, de idén nem nyíltak. Na ezért kell folyton pótolni őket!
Aztán követni sem tudom, jöttek sorra a jácintok, nárciszok, tulipánok. A jácint szára nagyon kurtára nőtt az idén, talán szomjasak voltak szegények. A tulipánok szintén apróbbak, mint egyébként. De gyönyörűek így is:-)
A pázsitviola is virít már. Olyan szépen elterült a sziklakertben, akár egy lila takaró. A kékmeténg is kitesz magáért. Nagyon is, folyton ritkítani kell, mert képes mindent befutni.
Imádom ezt a színkavalkádot!
Nagyon szépek a virágaid! Szépen gondozottak, látszik, hogy szereted őket :)
VálaszTörlésNekünk sajnos csak erkélyünk van, de otthon nagy a kert és az udvar, sok a virág és a kaktusz. Ha érdekel, a "Mözsi séta" blogomra sokat tettem fel, nézelődhetsz :)
Katalin, köszönöm! Igazán szeretem a virágokat, naphosszat el tudnám babrálni őket.
VálaszTörlésPersze, hogy érdekel, megyek nézelődni!
Gyönyörűek a tulipánjaid! A Nárcisz pedig a kedvencem. :) Milyen a munkahelyed, hogy érzed magad? :)
VálaszTörlésCsilla, köszönöm!
TörlésA munkahelyem... hát akár jó is lehetne, de ennek is megvan a maga árnyoldala. A kölköket szeretem, aranyosak, kedvesek, kolléganők szintén. Kiélhetem alkotási vágyamat, lefoglalom magam, repülnek a hetek...
Lehet, majd egyszer mesélek az "árnyoldalról" is...
Majd egyszer mesélj!, de minek nincs árnyoldala?? :S Én is váltás előtt állok. Most nekem kell mennem..., épp a felmondási időmet kezdtem meg, remélem, hogy nem bánom meg, dehát nagyon kell a pénz...
TörlésDe elsietem a választ:-) Sok sikert kívánok Neked az új munkahelyeden! S igen, a pénz az kell, ezért tűröm meg azt az "árnyoldalt".
Törlés