Itt a farsang...

Nekünk a gyerekkorunkból kimaradt. Történt ez azért, mert abban az időben tilos volt minden, ami hagyományos, vallásos, vagy éppen magyar vonatkozású. A románságnak is voltak pedig erre az időszakra vonatkozó hagyományai...
Tiltották ugyan, de elfelejtetni, kiirtani nem tudták. A nagy forradalmat követően egyből életre keltek a szunnyadásra kényszerített szokások. Az utcát felverték a medvének öltözött alakoskodók a hangos kereplőikkel, este pedig álarcos farsangolók állítottak be, kürtőskalácsért. Ami persze ott volt az asztalon.
A mi gyerekeink egy egész másfajta farsangot ismernek, ez is több a semminél. Az óvodában-iskolában minden évben nagyszabású farsangi mulatságot rendeznek, minden osztály kisebb előadással készül, amelyet hosszas, izgalmas felkészülés előz meg. A szülők is kiveszik a részüket, jelmezek, díszletek, süti készítésével. A lényeg, hogy jól szórakoznak, főleg az aprónép:-)
Tavalyi pillanatképek:

Lányom a fehér ruhás "doki"

Fiamék. Enyém a zebra :-)

A farsang változó hosszúságú időszakot ölel fel, vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart.
Ez az időszak évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások időszaka, a tavaszvárás ősi ünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A királyi udvarban olasz és francia hatás érvényesült, a polgárság és parasztság körében pedig német. Maga az elnevezés bajor-osztrák jövevényszó (vaschang).
A farsang jellegzetes eledele a fánk, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. A sok étel, ital fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
A farsang utolsó három napjához, farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez kapcsolódik a legtöbb népszokás. Ekkor táncmulatságokat rendeztek, ahol az evésnek és ivásnak is nagy szerep jutott.
A farsangi báloknak a párválasztásban is nagy szerepük volt. A lányok bokrétát adtak a legényeknek, amelyet a kalapjukra tűzve mentek a bálba. Persze meg is táncoltatták a lányt.
A tréfának is bőven volt helye farsangkor, egyes vidékeken az időben férjhez nem ment lányokat kicsúfolták.
Legjellemzőbb szokások a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok. A helyszínük változó: nagyobb településeken falufeljáró menetet, felvonulást  tartottak. Máshol zárt helyen, pl. a fonóban előadott dramatikus játékokat adtak elő: vidékenként változóan állatalakoskodók szórakoztatták a népet, vagy lakodalmas paródiát adtak elő, betyáralakoskodónak, szép és csúf farsangolónak öltöztek. (forrás: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika : Jeles napok, ünnepi szokások. Mezőgazda Kiadó, é.n.)

A grízgaluska titka

Recept:-) És mese:-)
Mifelénk az volt -és gondolom, ma is az- a szokás, hogy a rokonok, szomszédok, barátok, jó ismerősök meglátogatják a kisbabás anyukát,  ételt visznek a kismamának, s ajándékot a babának.
Régen, Anyukám idejében s annak előtte még csak az étel volt szokás. Gondolom azért, mert akkor jobban megviselhette a szülés az anyukákat, s így próbálták kímélni s segíteni a megerősödésben a nemrég szült asszonyokat, hogy legalább főznie ne kelljen.
Persze erőt adó húslevest vittek, meg velejáró húst. Anyukám mesélte, hogy az idősebb asszonyok tejbegrízt vittek, rápakolt husival. Ő nem szerette, hát én sem enném meg így együtt:-)
Fiam még Zilahon született, így volt részem ilyen látogatásokban, s viszonoztam is. Anyai Nagymamám, egyetlen Mamám, aki megérte gyerekeink születését, s aki hála Istennek, ma is köztünk van, ha messze is, szóval Mama nem otthonról hozott ételt, hanem eljött hosszabb időre, s nálunk főzött, az általa hozott pipiből. Húslevest grízgaluskával. S milyen jó, hogy eljött, mert Tőle tanultam meg galuskát főzni!
Miközben főzött, mondta is, hogy mit hogyan s miért. Szóval a grízgaluska titka annyi, hogy nem szabad erősen főnie a levesnek, mikor beleszaggatjuk a galuskát, s közben sem. Ha mégis bugyog, kis hideg vizet kell önteni bele.
Szombaton főztem legutóbb:

Olyan lett, ahogy a nagykönyvben meg van írva:-) Persze, minden igyekezetem ellenére előfordul, hogy nem akar megfőni, de a gyerekek még szeretik is, ha kicsit kemény.
Most három tojásból készült. Enyhén felverem a tojásokat  s annyi grízt keverek bele, hogy ne legyen kemény sem, de ne is folyjon. Szóval a kanálon álljon össze galuskának. Kicsi pihentetés után kanállal beleszaggattam a kis lángon alig fővő levesbe. Figyeltem, hogy ne főjön, s mivel elég sok idő után sem puhult meg teljesen, 1 dl-nyi hideg vizet töltöttem hozzá. Ezt követően rövid idő alatt teljesen puha lett.
Ezúttal zöldséglevesbe került. Anyósom mondta, hogy ők csak húslevesbe főzték. Lehet, anyukám is, erre nem emlékszem, de én szeretek elrugaszkodni a szokásoktól:-)