Kapros tokány

Ha megkérdezem a gyerekeket, mit főzzek, a válasz rendszeresen: kapros tokányt! Meg is értem őket, hisz amennyire egyszerű, annyira finom étek.
Évekkel ezelőtt készített ilyet nálunk Kinga húgom, azóta tartja magát a kedvencek listája élén. A családi ünnepekre is gyakran készül, s lehet mellette főételként bármilyen sült, a gyereksereg biztos ezt választja. Hogy miért? Kóstolás után ki-ki eldöntheti:-)

Hozzávalók:

• 1 nagyobb vagy 1,5 kisebb csirkemell, kifilézve
• 2-3 evőkanál olaj
• só 
• ételízesítő (elmaradhat)
• 5 dl főzőtejszín
• kis csokor kapor

Elkészítés:

A csirkemellet ujjnyi csíkokra vágjuk, sózzuk. Az olajon addig pároljuk, míg elfő a leve, s megpuhul. Hozzáadjuk a tejszínt, kevés ételízesítőt, az apróra vágott kaprot. Felfőzzük. Kissé be kell sűrűsödnie. ha mégsem, pici lisztet szórhatunk rá, s ezzel együtt főzni kevés ideig.

Párolt rizzsel vagy kifőtt tésztával tálaljuk. Mi rizzsel szeretjük jobban. Néha zöldséges rizst készítek hozzá, ezúttal simán készült.

A kaporról írtam itt. Egyik kedvenc fűszerem, bár nem használom túl sok mindenbe. Elsősorban káposztás ételekbe, savanyúságba, salátákba, sós sütikbe, ezek közül a kedvenc a kapros-túrós lepény. No és ebbe.
Nyáron van friss kapor, télire pedig apróra vágva, lefagyasztva teszem el. Szárítva nem szeretem, mert nem őrzi meg az ízét.

Tavaszi ablakdíszek papírból

Másmilyen virágok következnek:-)
Már túl vagyunk a tavasz közepén, én meg csak halogatom és halogatom elkészített, lefotózott papírból készült tavaszi díszeimet.
Nem ragozom sokáig, sorakozzanak:

Kartonból készültek, a "fű" duplán van, közé ragasztottam a szárakat és leveleket.
Ezeknek a virágoknak nincs forrása, de a libuskákat egy újabb tavaszi szerzeményben (Barkácsötletek tavaszi -húsvéti kiadványa) találtam, s elsőre megtetszettek. El is készültek, de nem az eredeti sablon felhasználásával, magam rajzoltam meg. Ezek a kedvenceim:-)

Az utolsók pedig műanyag tojással a közepén húsvéti díszek, anélkül tavasziak, nyáriak is lehetnek. A keret papírtányér, kivágott középpel. Rá pedig 3 különböző színű és méretű virág került, meg zöld levelek.

Virágom, virágom...

Szegény blogom, nagyon elhanyagolom. Pedig rengeteg közlendőm volna, időm annál kevesebb.
Mindkét nagymamámnak gondozott virágoskertje volt, Anyukám is szerette a virágokat. Kint is, bent is sok volt belőlük. Tehát volt kitől örökölnöm a virágmániámat.
Sokáig nem adatott meg, hogy saját virágoskertem legyen, de albérletünk udvarát is csinosítgattam, gyűjtöttem benne a virágokat. A házunk még kész sem volt, az udvar egyik csücskébe ki is alakítottam egy kertecskét. Ez azóta kibővült, benépesült. Bár még most sem nyerte el a végleges formáját, hisz a tereprendezés még várat magára, de kora tavasztól késő őszig van, miben gyönyörködnöm. Szó szerint, mert amint megjelennek az első hajtások, naponta többször végigjárom, csodálom, gyomlálom, pótolom, cserélem, teszem-veszem kedvenceimet.
Ilyenkor tavasszal a legszebb, mikor nyílnak sorra a hagymások. Persze meg is örökítem őket, s meg is mutatom!
A krókuszok az elsők:

A törpeíriszek hamarosan követik őket. Sárga is volt, de idén nem nyíltak. Na ezért kell folyton pótolni őket!

Aztán követni sem tudom, jöttek sorra a jácintok, nárciszok, tulipánok. A jácint szára nagyon kurtára nőtt az idén, talán szomjasak voltak szegények. A tulipánok szintén apróbbak, mint egyébként. De gyönyörűek így is:-)

A pázsitviola is virít már. Olyan szépen elterült a sziklakertben, akár egy lila takaró. A kékmeténg is kitesz magáért. Nagyon is, folyton ritkítani kell, mert képes mindent befutni.

Imádom ezt a színkavalkádot!