Ez több mint ház, ez otthon...

Otthon. Család. Tárgyak. Emlékek.

2012. március 20., kedd

Parafaközepű virágok

Az utóbbi időben sok feltölteni valót gyűjtöttem össze, de csak gyűjtögettem. Pótolni? Hisz jönnek a mindig újabbak!
De ez egy régebbi, pótlásra váró "mű". Egyszerű kartonpapírból kivágott virágok, közepén háromba vágott parafadugó darabkával. Dísznek is mutatós, de üzenőtáblán is hasznosak, gombostűvel cetliket lehet ráerősíteni.
Persze ezek is az oviba készültek, lassan magunkra nem is lesz időm. Pedig a szokásos tavaszi ablakdíszeink is váratnak magukra...
Így készült:
Kétféle színű papírból kivágtam a különböző méretű virágokat, egy harmadikból -jelen esetben pöttyös- színből a közepét. Összeragasztottam két különböző színű és méretű virágot, rá a közepét, erre a harmadolt parafadugót. A kisebbik virág szirmait kissé felhajtottam.
A sablonok:
 A kész virágok:
Leányzóm sokat segít nekem, szívesen kivágja a megrajzolt formákat. Ebben is segített. Majd egy számára kedves könyvvel honorálom segítőkészségét:-)

2012. március 18., vasárnap

Tartalmas hosszú hétvége

Nagyon jól esett ez a kis szünet, főleg így, hogy sikerült összehozni a családot.
Nálunk voltak a testvéreim, ettünk-ittunk, jókat beszélgettünk, barangoltunk a környéken. Persze jó nekünk, ha jobbra megyünk, az Ipolynál kötünk ki, ha pedig balra, a Börzsöny vár ránk. Mivel az idő gyönyörű volt, valósággal csalogatott, mindkettőt megnéztük. Mutatok pár képet:-)
Pici poci:-)

Elindultunk az Ipolyhoz

Hátunk mögé nézve...

Felsál:-)

Nádas

Nemrég még csúszkáltunk itt:-)

Ipoly

Cél: az a csúcs. Végül csak a lábáig mentünk:-)

Itt-ott már zöldül

Gyerkőceink

Az bizony jég!

Az erdő szeme

Csodálatosan kék volt az ég!

Nem mentünk ugyan fel, de megkerültük:-)

2012. március 4., vasárnap

Az első:-)

A tavaszt mindig nagyon tudom várni. Főleg a borús, csapadékos, nyirkos, didergős telek után. Most nem volt ez annyira jellemző, mégis ott motoszkált bennem a vágy egy kis melengető napsütésre, lágy szellőre. A március meg is hozta, tegnap ki is mentem élvezni a tavasz hozadékát. Közben kitakarítottam a virágoskertet, levagdostam a tátikák megfagyott szárait, s sorra bukkantak elő a friss hajtások. Nagy meglepetésemre két virágzó krókuszt is felfedeztem! Már napok óta lesem őket, de még csak bimbót sem véltem felfedezni a vékony levélkék között. Ezek meg nem bírtak ellenállni a nap melegének:-)
Olyan picikék még, meg sem várták, hogy nőjenek még egy kicsit. Talán nekem akartak örömet okozni, ami sikerült!
Mégiscsak itt a tavasz!