Ez több mint ház, ez otthon...

Otthon. Család. Tárgyak. Emlékek.

2012. november 11., vasárnap

Itt van az ősz... s mindjárt vége is

Minek nekem ez a blog, mikor még a másikat sem győzöm.
Mikor nekifogtam, arra gondoltam, minden mást, ami nem fér bele a sütikeretbe, ide borítom bele. Ételreceptek, morfondírozások, lakásunk alakulása, csinosítgatása, kézműveskedéseink (ez is egyre kevesebb), jövés-menés, család régen és most, és még annyi minden, ami kikívánkozna belőlem.
Még a nyaralást sem fejeztem be, pedig Katalin már kétszer is érdeklődött, hogy mikor lesz folytatás. Így hétvégén kicsit több időm van, ha nincs éppen családi program. Ma nem volt. Mégis mást írok, de majd arra is sor kerül.
Ebéd után felkerekedtünk, elmentünk forrásvízért, s sétáltunk egyet a Börzsöny bugyrai közt.
Gyönyörű az őszi erdő. Még most is, hogy már csak kevés, a gyakori szélfúvásnak ellenálló levél kapaszkodik a fákon.
Hogy szeretem-e az őszt? Nem. S azért nem, mert szürke, lucskos, párás, nyirkos időt hoz magával. Nem leszek tőle depis, de nem is dob fel. Nem szeretem a borús időt. Mikor az ablakból nézem a szélfútta, víztől csepegő kinti világot, megnyugtató a tudat, hogy van puha, világos menedék ez elől a rút idő elől. De van valami jó az őszben: karácsonyt hagy maga után. Imádom azt az ünnepet!
De még tart az ősz, egy kosárnyit be is hoztam belőle:

Mégiscsak szép az ősz, ilyen színekkel egyik évszak sem örvendeztet meg:-) S ennyi finomsággal...
Kint pedig, hát ott is szép, ha nem esik!



A falu és a Börzsöny között megbújva réges-régi pincék vannak, némelyik beomolva, többségük viszont szépen karban tartva, hétvégi háznak felújítva. Valamikor szőlő is volt erre fele, de ma már elvétve foglalkoznak vele, maradtak az enyészetnek. Az ifjúság viszont szívesen látogatja ezt a helyet, sőt rendezvények helyszíne is szokott lenni a forrás közeli, pincék hangulatát magára vonó tisztás.



5 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen összeállítottad az őszi kosarat, van benne minden, mi szem-szájnak ingere :)
    Biztosan jót kirándultatok, tegnap kellemes idő volt. Mi is kimozdultunk egy kicsit, Pilisszántón jártunk, gyönyörű színe volt az erdőnek, majd nemsokára láthatóak lesznek a képeink... A lucskos, ködös őszt én sem szeretem, főleg itt a városban. De amikor szépen süt a nap, és "százféle" színe van az erőnek, fáknak, az csodás. Valahogy úgy vagyok vele, hogy a szép napsütötte, tarka őszi erdő nekem sokkal szebb a nyárinál, de még a tavaszinál is....
    Az erdélyi folytatást már nagyon várjuk :) nem is mertem azóta kérdezni, hogy mikor lesz látható, olvasható a következő rész. Ezek szerint nem feledkeztél meg róla, csak nincs időd. A sütijeid mindig csodaszépek! Én mostanában ritkábban teszek fel süteményeket, mivel új fajtákat kevesebbet sütök.

    VálaszTörlés
  2. Rég jártam erre, pedig csodaszép bejegyzéseid vannak itt is! Szuper jók ezek a fotók!! Az őszi kosár valami fantasztikus...nekem ilyenek begyűjtésére egyelőre nincs lehetőségem, de azt tervezzük, hogy elköltözünk Vásárhelytől nem messze valamelyik falucskába, és ott majd lesz kertem is, ...már alig várom! Csodás helyeken sétáltatok!!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Katalin és Marika! Köszönöm, hogy figyelmet fordíttok a blogra, talán többet, mint én. Rá sem nézek mostanában, bár vannak kósza gondolataim, hogy folytatni kéne. de csak gondolat marad. Szeretném folytatni a nyarat is, mielőtt feledésbe merülnének az események. Bár annyit emlegetjük, hogy nem lehet elfelejteni:-)

    VálaszTörlés
  4. Jó lenne, ha kósza gondolatodat tett is követn. :D De tréfálkozást félretéve- ne hagyd abba! Olvasmányosan, érdekesen írsz, sokszor úgy érzem, vendégségben vagyok nálatok, és nagyon jól érzem magam :) Visszakívánkozom! Ha nem is hagyok mindig "nyomokat", azért olvasgatlak ám :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vicuska, ezért érdemes folytatnom:-) Köszönöm szépen!
      Gondolatban szoktam bejegyzéseket tervezgetni, csak mikor estére végre lehuppanok a gép elé, jobban vonz az ágy, mint a billentyűzet.

      Törlés