Csak 8. osztályból ballagott Gergő, mégis nagy lépés ez nekünk.
Enyhe szorongással vártam, illetve nem vártam ezt a napot. Magam sem tudom, mit okolhatok ezért. Összetettnek is mondhatnám az okokat. Úgy tűnt, nem lesz népes vendégsereg (minek is, hisz csak 8-os volt a gyerek), aztán mégis összejött a csapat. Így munka mellett kellett megoldani a kézsülődést. Szépen beosztottam minden délutánra valamit, persze nem alakult semmi sem a terveknek megfelelően. Annyira meleg volt, az pedig nem az én lételemem. Aztán meg -s ez az igazi, amit próbálok elnyomni magamban- el kell engednem egy kicsit a kezét. Talpraesett gyerek, boldogulni fog Ő, de én egy merő aggodalom vagyok. Bízom is benne, mégis ott bujkál. Hazajáró lesz, a csudába is, alig 20 km-re fog ingázni... Nyugtatom s szoktatom magam a gondolathoz.
Már jó ideje elszorult torokkal gondoltam erre a napra, de sikerült sírás nélkül átvészelnem:-) Néhányszor közel álltam hozzá, de arra gondoltam, hogy Ő nem bánja, hogy tovább kell mennie. Akkor én mit sírdogáljak?
De nem rólam szólt ez a nap.
Annak idején elpanaszoltam az elrontott központi vizsgáját. Emiatt nem sok esélye lett volna a hőn áhított gimibe, ezért sorrendet változtattunk, az esélyesebbnek vélt lett az első. Bár előtte számtalanszor átbeszéltük, mégis megsiratta a lépést. De megnyugodtam, mikor örömmel vette tudomásul, hogy felvették. Holnap megyünk beiratkozni. Nagyon remélem, nem fogom megbánni, hogy rábeszéltem, erre tereltem Őt.
Már megint elkanyarodtam a ballagástól, évzárótól. A ballagók szépek voltak s megilletődöttek. Végigjárták az osztályokat, majd a tornateremben folytatódott az ünnepség. Megható volt, ahogy átadták a zászlót a 7. osztályosoknak, amint virággal köszöntötték a tanárokat, anyukákat, végignézni a kivetítőn, hogyan cseperedtek fel szinte észrevétlenül. Meg hallani a gyerekeim nevét az iskola legjobbjai között:-) A legszebb pedig az volt, amikor kivonulva mindegyikük elengedett 1-1 lufit. Ezzel végleg kirepültek...
Nagyon értelmes okos fiad van biztos hogy minden rendben lesz. Sok fiatal ingázik így. Ezt most neked azért írom hogy nyugtassalak, biztos hogy én sem lennék más a helyedben. Lehet hogy írtad csak akkor nem vettem észre hogy végül milyen suliba megy a fiad? Nyugodjál meg mert őszig még otthon van!
VálaszTörlésÉva, köszönöm szépen, most őszig egy kicsit sutba vágtam az aggódást:-) Aztán nem úszom meg, tudom.
TörlésNem írtam még szerintem, hova megy. Eredetileg biológia-kémia szakra akart menni, arról kellett lemondania. Ma iratkoztunk be, ez sima biológia szakos gimi. Sajnálom a kémia miatt, mert nagyon szereti Gergő, de ha nem fog tetszeni neki, még mindig ott az iskolaváltás lehetősége.
Gratulálok a fiadnak!Nekem még van 6 évem,erre felkészülni,de már most tudom,hogy nem lesz egyszerű...A nyárra jó pihenést,a továbbiakhoz sok sikert kívánok a ballagó-vén diáknak:))
VálaszTörlésBelli, köszönjük szépen:-) Akkor 8 éves a csemetéd? Ó, bőven van még időtök, én 6 éve még nem törtem ilyesmin a fejem. De most már jön egyik pályaválasztás a másik után. Nemsokára a lányom, aztán Gergő még tovább tanulása...
TörlésNektek is jó pihenést, szép nyarat:-) De csak "találkozunk" még a nyáron:-)))
Jaj Gerdi! Az anyai szív... A fiad okos! Te is az vagy! Ne izgulj már! D:))
VálaszTörlésMondom én, aki szintén merő aggodalom vagyok! De mit is mondhatnék...
Majd megtudjuk!!!! D:))
Nyáron felkészültök lelkiekben...szokjátok a gondolatot!
Pusz
Flóra, de megnevettettél! Köszönöm:-) Ma voltunk beiratkozni, ettől kicsit megnyugodtam. Attól, hogy Gergő örülni látszik, hogy ide fog járni, mert le kellett mondania a vágyálmáról. Lelkiismeret-furdalásom volt miatta, mert én beszéltem rá erre... De a javát akarván.
TörlésÉn is gratulálok a fiadnak, biztosan minden rendben lesz. De hát egy anya csak ilyen, hogy amíg él, aggódik a gyermekeiért. És ez így is van rendjén. Az én lányom már 27 éves lesz nemsokára, nagyon gyorsan múlnak az évek, de én mégis mindig aggódok valamin :) Sok sikert kívánok a fiadnak az új iskolában!
VálaszTörlésÖrülök, hogy mentek Torockóra, tudod nekem az a szívem csücske :) Ha ott lesztek, majd gondolj rám :) Nagyon szeretünk oda járni, de most a nyáron nem megyünk Erdélybe, mert ha nagyképű akarnék lenni, akkor azt mondhatnám, hogy már mindent láttunk. Persze nem így van, de a fontosabb, látványosabb helyeken már voltunk, sőt többször is egy-egy helyen. Ha minden sikerül, akkor megyünk Lengyelországba, a Tátrába. Igaz, ott is jártunk már, de nagyon régen....
Ha Torockón lesztek, a Székelykőre feltétlenül menjetek fel, a Kőlyuk is nagyon szép, ott "építettük" már évek óta Nagy-Magyarországot :) És amit még szívből ajánlanék, persze a sok más mellett, a Remete-szoros. Nagyon vadregényes, izgalmas hely, a gyerekek biztosan élveznék. Több szakaszán a patak felett, a sziklába vájt kapaszkodókon lehet közlekedni, de nem veszélyes. Ha én végig tudtam menni rajta, akkor Ti biztosan :) A végén van egy csodálatos hatalmas kőkapu, de onnan tovább már csak a vízben gázolva lehet haladni, így mi is csak eddig mentünk.
A torockói szállásunk honlapján a Környék látnivalói nagyon sok lehetőséget kínálnak, 60 helyről 881 db kép:
http://www.bitaipanzio.ro/latnivalo.php?lang=hu&BITAI=tiv9itu5unuhpteulvb4i2fcc3
A honlapot a férjem készítette és együtt fejlesztgetjük, a képek rajta szinte mind a sajátunk.
Ha van időtök nézzétek meg, több hétre való uticélt láthattok rajta...
Katalin, köszönöm szépen!
TörlésAz örök aggódás ismerős... s mindig van, miért.
Mi tagadás, kicsit a Te hatásodra megyünk oda. Annyi szépet mutattál Torockóról, s arra még nem jártunk, lássuk saját szemünkkel is:-) A szállás felől még nem döntöttünk. Nővéremékkel együtt megyünk, így együtt fogunk választani. Már jó ideje böngészek, nézelődök, tervezgetek, mit fogunk megnézni. A Székelykő, a szentgyörgyi vár, Enyed, Gyulafehérvár, Kőköz, Remete-szoros, Detonáták... lassan nem is elég egy hét.
Köszönöm a segítséget, meg fogom nézni az ajánlott honlapot!
A Bitai Panziót szívből tudom ajánlani, náluk jobbat úgysem lehet találni :)) Még sehol, mármint szálláshelyeken, panziókban nem éreztem ilyen jól magam, mint náluk. Mintha rokonok lennének, nekünk már olyan...
TörlésNagyon kedvesek és a reggelik, vacsorák pedig nagyon finomak :)
Biztos jó lesz Neki :)
VálaszTörlésAz önvallomás meg jó, mert ha leírod, megkönnyebbülsz, és mi itt vagyunk, hogy elolvassuk!
Torockóra mentek? csodás hely, jó pihenést!
Márti, ebben bízom én is!
TörlésKöszönöm szépen, hogy olvastok, s biztattok, ez valóban nagyon jó!
Gratulálok nektek!!!!!!! Az én aggódó anyai lelkem túl van már ezeken, mindkét lányom elkerült anno tanulni. Ezért tudom és átélem én is, amit érzel. Ahhoz, hogy gyermekeink tudjanak helyt állni az életben, ahhoz pont ez az önállósodás szükséges. Jó lesz minden, ne aggódj!!!
VálaszTörlésFiadnak szeretnék üzenni a Talmudból, útravalónak:
Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteid!
Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaid!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed!
S ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!
Szeretettel- Vicuska